Az első lépések

Amint azt ígértem, a legeslegeslegelején kezdem. Annyit még tudni kell, hogy mivel én jellemzően Excel 2003-ban dolgozom, ezért a képernyőkről készült képek, a menüpontok elrendezése és az elérhető funkciók is ennek felelnek meg. Ez azért fontos, mert az Excel 2007 nagyon máshogy néz ki, és teljesen átstrukturálták a menürendszerét is. Ezért majd ha már át kell szoknom rá, lehet, hogy befrissítem a mostani bejegyzéseimet, de egyelőre arról írok, amit ismerek (szerintem mindenkinek jobb így :) ). Ami viszont lényeges, hogy a program alapvető működési logikája nem változott, így ha valaki megérti az Excel 2003 lelkivilágát, az a 2007-nél is legfeljebb attól lesz majd ideges, hogy az első pár hétben semmi nem ott van a menüben, ahol kéne, de ezen idővel azért túl lehet lépni, pláne ha az ember tudja, mit keres.

Szóval akkor az a bizonyos legeleje...

Amikor megnyitjuk az Excel alkalmazást, nagyjából az alábbi képernyő fogad minket:



Azért csak nagyjából, mert nekem persze semmi se jó úgy, ahogy a dobozból kijön, ezért aztán ami nálam az alsó és felső ikonsorokban szerepel, az nem teljesen gyári kiszerelés, de ez senkit ne zavarjon meg, mivel ennek egyelőre semmi jelentősége.

Amik érdekesek, azok a címkézett és/vagy keretezett részek.

Amit rögtön a legelején tisztáznunk kell, hogy az Excel legkisebb használható egysége az ún. cella. Lényegében ezekből épül fel egy Excel munkalap, és több munkalap alkot egy munkafüzetet (ez utóbbi maga az Excel fájl). Ez egyébként első ránézésre is elég szembetűnő, mivel az egész munkalap be van rácsozva (később majd megmutatom, hogy ezeket a segédvonalakat hogyan lehet eltüntetni, de most ez még erősen ellenjavallt... :) ). Összességében tehát egy naaagy, túlképzett kockás spirálfüzetről beszélünk. :)

Tehát maradjunk a celláknál. Bármit, amit az Excelben szerkesztünk, azt valamelyik cellába írjuk bele. Az adott pillanatban aktív (szerkeszthető) cellát vastag fekete keret jelöli, a tartalma megjelenik a szerkesztőlécen, a neve pedig a szerkesztőléc bal szélén lévő mezőben (a fenti képen az van benne, hogy "A1").

Üres cellába írni (adatot bevinni) nagyon egyszerű: simán kezdjük el írni, amit szeretnék, amikor a kiszemelt cella épp aktív (van vastag kerete), majd nyomjunk ENTER-t. Írás közben a szerkesztőlécen is megjelenik, amit írunk, illetve magában a cellában is.

Amire viszont már egy kicsit jobban kell figyelni, hogy ha olyan cellát szeretnénk módosítani, amibe már van írva valami. Tegyük fel, hogy csak javítani szeretnénk a cella tartalmát, nem akarjuk teljesen eltüntetni, ami már benne van. Ilyen esetben nem elég, ha simán kijelöljük a cellát (egyszer rákattintunk, amitől lesz kerete), hanem kétszer kell rákattintani. Ekkor a cellába írt tartalom végén elkezd villogni a kurzor (ld. a fenti képen is, a cellában az "abc123" után). Ha ugyanis csak simán kijelöljük a cellát és elkezdünk írni, az Excel nemes egyszerűséggel eldobja a cella korábbi tartalmát, és arra cseréli, amit aktuálisan írunk.

Ha tévedésből már elkezdtük ez utóbbi módon tönkretenni eddigi munkánk eredményét (tehát az Excel eldobta egy cella tartalmát és elkezdte felülírni), akkor sem kell pánikba esni, mert amíg nem nyomunk ENTER-t, addig az ESC gomb (billentyűzet bal felső sarka) remekül orvosolja a problémát. Ez ugyanis visszaállítja a cella tartalmát a szerkesztés előtti állapotra. Tehát az ESC tekinthető egyfajta "pánikgombnak" az Excelben. :)

Ha már ENTER-t is nyomtunk (és ilyenkor már az ESC nem segít), akkor a menüben lévő visszafelé kunkorodó nyilacskával vissza lehet csinálni a legutóbbi műveletet (ez garantáltan standard gomb, szóval ilyen mindenkinek kéne, hogy legyen).

Ami még nagyon fontos: a sor- és oszlopazonosítók. Ezek lényegében úgy működnek, mint egy derékszögű koordinátarendszer tengelyei, és az Excel ezek segítségével azonosítja a cellákat. A cellák neve alapesetben mindig a cella pozícióját meghatározó koordinátákból áll össze, amiből első az oszlopazonosító, második a sorazonosító. Ezért lett a fenti példánkan kijelölt cella neve A1.

A fenti ábrán még van egy bekeretezett rész alul ("Szerkesztés") - ez majd a későbbiekben még érdekes lesz, most csak annyit kell róla tudni, hogy ez az állapotsor, ahol az Excel folyamatosan írja, hogy éppen mit csinálunk.

Tudom, mindez még nem épp egy NASA projekt, de néhány alapvető dolgot jobbnak láttam az elején tisztázni.

Annak, aki most látja először az Excelt, házi feladat, hogy jelöljön ki egy cellát (egyszer rákattintva, szóval csak kijelölni kell, nem kell elkezdeni szerkeszteni), majd amit csak talál a Formátum / Cellák menüpontban, azokat nyomkodja végig, esetleg közben változtathatja a cella tartalmát (szöveg, dátum, szám, stb.). :)